(Cikksorozat a biogazdálkodásról, természetközeli kertművelésről) Most induló, őszi cikksorozatunkban szeretnénk segítséget nyújtani azoknak, akik már kacsintgatnak az változatos, egészséges mezőgazdálkodás felé, akár kicsiben, konyhakerti méretekben, akár nagyban, több hektáros gazdasággal. Október 1.-től minden csütörtökön bemutatunk egy-egy témát a komposzt készítőstől, a talaj előkészítésen, mulcsozáson, magfogáson át, egészen a betakarításig, tárolásig. Mai cikkünk témája a műtrágyák nélküli gazdálkodás, tápanyag utánpótlás (a cikkben az Öko-völgy Alapítvány által 2012-ben kiadott Beszélgetések az önellátásról c. könyv Harmadik dialógusára támaszkodtunk).
Alwin Seifert, 1981-es kiadású „Kertészkedés mérgek nélkül” című könyvében egy nagyon fontos gondolatot fogalmaz meg: „A tizenkilencedik században, az ipari fejlődés kezdetén könnyebb volt a J.v.Liebig elméletére alapozott műtrágyázással a paraszti bölcsességből származó biológiai elgondolásokat háttérbe szorítani. Könnyű volt az akkor még egészséges talajból az új technika segítségével nagyobb terméseredményeket kihozni. Századunkra ez már nem érvényes, és elmondhatjuk, hogy a műtrágyázás, mint nagyszerű segéderő jött, de később a talaj egyik veszélyes ellenségévé vált.”
Kun András pedig pontosítja Seifert utóbbi mondatát: A műtrágyák elsősorban a talajélet veszélyes ellenségei. A talajt sokan afféle „fekete doboznak” tekintik, vagy rosszabb esetben észre sem veszik. Pedig, ha nem is veszünk tudomást róla – az élelmiszereink nagy része a talajból „nő ki”.
A talaj egészségi állapota, tápanyag szolgáltató képessége pedig nagyban függ a humusz tartalomtól is. Érdemes tudni, hogy a humuszanyagok nem azonosak a tápanyagokkal. A humusz olyan a talajban, mint egy üres raktár polcrendszere. Minél jobb minőségű, és nagyobb mennyiségű a humusztartalom, annál „több a polc a talaj rakterében”. A humusz tehát elengedhetetlen feltétele, hogy a növények ennek felületéről illetve a talajoldatból felvegyék a számukra szükséges tápanyagokat.
A humusz képződésének előfeltétele a talajlakó állatok (pl. földigiliszták), valamint a mikroszervezetek (baktériumok, gombák, sugárgombák) tevékenysége. Az általuk feldarabolt és megemésztett szerves anyagokból keletkezik a humusz – ez a folyamat a humifikáció.
Ha ezt a humifikációs folyamatot kemikáliákkal megzavarjuk, akkor a már meglévő humuszanyagokat is tönkretesszük, de megváltoztatjuk a talajban élő szervezetek életfeltételeit is. Többnyire egyszerűen megöljük őket a műtrágyával.
De hogyan lehet műtrágya nélkül megoldania talaj tápanyag utánpótlását? Például istállótrágyával, ásványi trágyákkal, növényi levekkel, komposzttal. Jövőheti cikkünkben részletesen kifejtjük a növényi levekkel történő tápanyag utánpótlás lehetőségét és pontos receptúrákkal jelentkezünk.
Csermely Környezetvédelmi Egyesület, Vadóc kert